Az allergiáról röviden

Mit jelent az allergia?

Az allergia védekezőrendszerünk megváltozott, túlzó válaszát jelenti különböző, egyébként ártalmatlan anyagokkal szemben. A tünetek kialakulásának feltétele a szenzibilizáció, vagyis adott, későbbiekben az allergiás tünetekért felelős anyaggal – allergénnel – történt előzetes találkozás. Minden anyagot, amely allergiát okozhat, allergénnek nevezünk. Ezek az allergiás tüneteket kiváltó anyagok lehetnek ételek, ételösszetevők, pollenek, gyógyszerek, rovarmérgek és még sok minden más.

Hogyan válunk érzékennyé adott allergénre?

De mit is jelent a szenzibilizáció? A szenzibilizáció, más néven érzékenyítődés valójában az allergiás betegség megnyilvánulásához szükséges időtartam, egy adott külső tényezőre való túlérzékenység kifejlődése. Jellemzője, hogy az allergiás személy szervezetében ellenanyagok képződnek valamely környezeti tényező (allergén) ellen. Az allergénnel való első találkozás során alakul ki, ezt követő ismételt bejutás kapcsán allergiás reakcióval kell számolni a szenzibilizált egyénben.

A szervezetbe bárhol bejutó anyag az arra érzékeny egyénnél ellenanyag-termelést indít be. Az ellenanyagok – más néven antitestek – fehérje természetű anyagok, amelyeket az immunrendszer sejtjei termelnek. Szerepük a szervezetet érő különböző hatásokkal szembeni védekezésben van. Egyes típusaik allergiás megbetegedésekben termelődnek a bejutó allergén hatására. Ezek a specifikus IgE-nek nevezett ellenanyagok a kötőszövetben, a bőrben, a légutakban és a bélben lévő hízósejtek felszínére kötődnek. A hízósejtek a fehérvérsejtek közé tartoznak, főként a nyálkahártyában és kötőszövetekben fordulnak elő, és sok biológiailag aktív anyaggal teli sejtalkotót tartalmaznak. Ilyen biológiailag aktív anyag a hisztamin.

A fent leírt érzékenyítődés folyamata valójában némán zajlik, azaz ekkor még a beteg tünetmentes. Ha azonban a beteg újból találkozik azzal az anyaggal, amellyel szemben korábban már érzékennyé vált, akkor a hízósejtek a bennük lévő biológiailag aktív anyagokat – mint például a hisztamint – a környezetükbe ürítik. Így jönnek létre az allergiás tünetek.

Hogyan alakulnak ki az allergiás tünetek?

Ha az allergén ismételten bejut a szervezetbe, akkor a hízósejtek felszínén előzetesen lekötött ellenanyagokkal kapcsolatba lép, az ellenanyagok között keresztkötést hoz létre, ez vezet végül a hízósejtekből nagy mennyiségű hisztamin felszabadulásához. Az eredmény: fokozott folyadék kiáramlás a szövetekbe, értágulat, egyéb anyagok és sejtek aktiválása. Az allergiás reakcióban a hízósejteken, ellenanyagokon és hisztaminon kívül számos kémiai anyag (például leukotriének) és sejt (például eosinophil sejtek) vesznek részt. Az allergiás reakciót így több ponton tudjuk gyógyszeresen befolyásolni.

Kik lesznek allergiásak?

Az allergiás betegségekre való fogékonyságot atópiának nevezzük. Az atópia veleszületett hajlamot jelent, így megfigyelhető az allergiás betegségek családi halmozódása. Az atópia azonban egy adott egyénnél csak fokozott genetikai hajlamot jelent, tehát magasabb valószínűséget allergiás betegség kialakulására.

Ez egy gyermek szempontjából körülbelül így néz ki: Ha csak az egyik szülő atópiás, akkor 30% feletti, ha mindkét szülő atópiás, akkor 60% feletti a valószínűsége annak, hogy a gyermek is atópiás lesz. Ne feledjük azonban, hogy az atópia nem egyenlő az allergiával, hiszen az atópiás egyéneknél az allergiás betegség kifejlődéséhez számos környezeti tényező szükséges.

Hogyan jutnak be szervezetünkbe az allergének?

Bármely úton bejuthatnak szervezetünkbe ezek az anyagok: belélegzéssel, bőrön keresztül, táplálkozással. Az allergiás betegségek tünetei részben az adott anyag bejutási módjától is függenek (például pollen – légutak – nehézlégzés), de távoli szervekben is okozhatnak panaszokat (például csalánkiütés). Leggyakrabban érintett szervek a légutak, a szem, a bélrendszer és a bőr.

Milyen tünetei vannak az allergiának?

Az allergiás betegségeknek rendkívül szerteágazó tünetei lehetnek. Ezek a tünetek a kiváltó októl függően és egyénenként változó módon egymással kombinálódnak. Leggyakoribb tünetek a nehézlégzés, idült nátha és/vagy kötőhártya-gyulladás, emésztési panaszok, bőrproblémák – főleg ekcéma és csalánkiütés.